Az utóbbi időkben igen izgalmas napokat élhettünk át.
Az Unicef világszervezet Magyar képviselete "hogy lehet" 1% kampányával kiverte a biztosítékot amint elkezdték mozikban is adni "figyelemfelhívó" reklámjaikat. Addig senkinek se tűnt fel, hogy a neten már fent van, miszerint kriminalizálják az apákat azáltal, hogy 3 kis videóban, 3 kisgyerek arról beszél, hogy védekezz az apukád ellen ha bejön a szobádba.
Több szülőt is felháborított, hogy gyermekével bement a mese előadására s premier plánban célirányosan levetítették a 12 éven aluliaknak azt, hogy az apukád egy erőszaktevő s félned kell tőle (Orwelli híradásokat elevenítve fel). Sok szülőt megdöbbentett, akkor a gyermeki lélektől mit várjunk? De szerencsére attól, hogy kicsik egyáltalán nem hülyék mint egyesek gondolják róluk. Az egyik szülő gyermeke az alábbi kijelentéssel él
"Ez hülyeség."
Azonnal megindult az apajogi szervezetektől az ellen kampány miszerint a reklámjaik károsak s vonják vissza őket. Az Unicef tudtunkkal egy ilyen szervezettel se kezdet el kommunikálni, s válaszolni a részükre, de az egyre nagyobb nyilvánosság miatt magyarázkodásba kezdet, hogy ez csak provokálás.
Annak sikeres volt, hiszen elég sokan felháborodtak rajta, de nem úgy mint ahogy ők azt várták volna.
Interjúk hada indult meg apajogi szervezetek felé s végre nagyobb tömegek előtt is hallathatták hangjukat. Amire az Unicef elismerte, hogy nincsenek tanulmányaik se statisztikájuk arra amit közölni akartak. Végül elismerték hibájukat.
Elnézést nem kértek, de azt mondják az apa szót kicserélik anyára.
Ezzel egyáltalán nem oldották meg a problémát s senki se sóhajthat fel, hogy megcsinálták. Ugyanis ezzel semmi se változott. Az egyik szülő kriminalizálását felcserélték a másikra. Gondolom most a nőjogi szervezetek fognak kurzort ragadni.
De egyvalami egyértelműen kiderült. Az apáknak vannak támogatóik s valós probléma a kriminalizálásuk, diszkriminálásuk amennyiben gyermekügyekről van szó. Teljesen kirekesztik őket belőle s céltáblává válnak.
Ami ebben a legnagyobb baj, hogy az a szervezet lépte ezt meg akik pont ez ellen kellene küzdeniük. Mert miről is szólt a 3 kis videó?
Ne beszélj a téged (gyermek) ért erőszakról, bántalmazásról. Egyszerűen csak védekezz, csendben. Ne kérj segítséget senkitől. Mit is üzen ez? Hogy nincs értelme segítséget kérni mert nem számítasz, nem vagy teljes értékű ember, csak egy gyerek vagy, akire úgyse figyel senki.
A 3 gyerekről a videón később kiderül, hogy semmi ilyen nem történt velük s a környezetükben sem, sőt azt se tudják miről is beszélnek. Egyszerűen csak rögtönözték a felvételeket, mint valami játék.
De mit gondolhatnak az áldozatok akik ilyet már átéltek? Az a gyermek már nem fog bízni senkiben s erre ezt az üzenetet kapja? Nincs értelme segítséget kérni?
Pont hogy a segítségkérésre kéne a hangsúlyt fektetni, hogy "beszélj róla" ami egy külön kampány s amit az unicef támogat s a gyermekjogi képviselőjük hozott létre. Erre azt kommunikálják ne beszélj róla.
Több szakértő is kikelt a reklámok ellen, hogy összezavarják csak a gyermekeket s semmi értelme ezeknek az üzeneteknek, mert nem értik, mivel nem éltek át még ilyet s csak feszengést fog kiváltani bennük.
A gyermekeket igen is fel kell világosítani, hogyha kellemetlenül érzik magukat azt jelezzék, az illetőnek, hogy neki nem tetszik ez a "játék". A másik szülőjének, a tanárjának, orvosnak, szomszédnak, de nem szabad elhallgatni mert azzal nem lesz változás. Felhívni a figyelmüket, hogy milyen "érintések" tilosak, nem csak idegenektől, de rokonaitól is.
Hogy a játék, tényleg csak játék maradjon. Mert az ilyen tiltott érintések nem játék, nem elhallgatni kell, hanem leülni megbeszélni, hogy semmilyen félre értés ne történjen.
A kampányban elhangzott egy szám is ami felkavarta a kedélyeket. a 92%
De mi ez a 92%? A videó alapján a családon belüli erőszakos közösülések aránya, hogy ezt apák követi kel. Pedig ez sem igaz teljes mértékben. Elismerem, hogy ezen esetek többsége a férfi követi el, de nem elhanyagolható semmilyen mértékben sem, még tizedes értékben sem a többi eset.
Az elmúlt időkben rengeteg esetet hallhattunk ahol a felügyeletére bízott gyermek nevelőszülője élt vissza a gyermekkel. Tehát nem a vér szerinti apja. (Máris csúsztatás.) A legnagyobb statisztikai érték a valamilyen családtag = nagyapa, unokatestvér. (Látható, hogy férfiak, de nem a gyermek vér szerinti apja.
De egy fontos részletről megfeledkeznek így is. Az anyák szerepe ebben? Nagyon jó védekezés szokott lenni, hogy az apától való félelem miatt nem mertek beszámolni róla vagy ép társultak az aktushoz. Nem egy eset volt szintén ahol mind két szülőt megvádolták aztán csak a férfit ítélték el s a nőt felmentették vagy felfüggesztett ítéletet kapott. Pedig volt bőven olyan média hír ahol az anya is visszaélt a gyermekkel így. S olyan is ahol az anya "futtatta" a kiskorú lányát, mert szép ruhákat kapott meg a legújabb telefont a "szolgáltatásokért". Ép ezért nem is látott a gyermek ebben kivetni valót, hogy miért lenne ez baj.
Vajon mit gondolhat ezekről a gyermek? Hogy az a szülő akiben még bízhatott volna ő is elfordítja a fejét. Még ha nem is volt róla tudomása, de ilyen hosszú ideig nem tűnt fel neki a gyermek megváltozott viselkedése? Ez teljes mértékben az elhanyagolás jele, ami szintén ugyan ilyen súlyos érzelmi hatással bír.
Ebből a kampányból egyértelműen kiderült, hogy az Unicefnek sem számítanak a gyermek életek csak az 1%
A gyermek érzelmi világa nem játék. Nem csak a pofon fáj, ahogy ezt több plakátjukon is jelzik, hanem a szó is. S ez a mostani reklámjuk teljes mértékben a gyermek érzelmi világát sérti.
Továbbra is kérjük a videók azonnali visszavonását, sugárzásának beszüntetését s bocsánatkérésüket.
Az Unicef anyaszervezetétől továbbra se tudjuk, hogy feléjük ezt hogy kommunikálták s mit szólnak a botrányhoz?
De bátran kimerem jelenteni, hogy aki támogatta a szervezetet bármilyen formában is az család áldozata lett s követelje vissza az adományát, mivel nem ezért adták.
Hajrá apák, ne hatjátok magatokat. Látható ha végre összefogunk akkor igen is tudunk változást elérni. Már csak a bíróságokon és gyámügyi igazgatásban kell ezt elérnünk.
