Sziasztok,

elérkezett az idő a kérdőívünk összegzésének is, hogy lássuk milyen is a jelenlegi helyzet. (Elnézést, hogy ennyit kellet rá várni, s még mindig nincs teljesen kész.) Tervünk az volt, hogy elérjünk egy olyan adatmennyiséget, amiből már lehet következtetni a reális állapotra.

A statisztikák igen egyszerűen szoktak felépülni. Biztos te is szoktad hallani azon őrült „brit tudosok”-at akik megállapították, hogy egy emberre hány szúnyog/darázs/lepke stb tud rászállni… azt persze senki se hiszi, hogy van olyan őrült, aki erre jelentkezne, s valóban valaki leszámolná (egy átlagos ember testfelületére) mennyi rovar tud rászállni. Ehelyett egy sokkal egyszerűbb módszerhez folyamodnak. Egy négyzetcentimétert bekennek olyan anyaggal, ami vonzza a rovarokat s azt leszámolják mennyi fért rá s ezek után ezt az értéket felszorozzák az ember négyzetméterének felületére. A többi is hasonló elven működik, mivel senki se szereti ha zaklatják minden féle kéretlen tartalommal s feltartják velük őket ezért van egy minimum követelmény akiket el kell érni majd ezen értékeket felszorozzák egy korábbi értékhez képest. (Itt már kicsit bonyolódik a dolog, erre szokták mondani az évek s a rutin tekintetében számolják vissza az értékeket a népességi adatokra. Persze lehet fordulni külön ilyen cégekhez hogy körbe telefonáljanak pár száz embert, de erre nincs keret s ezeket is felszorozzák a népességi adatok tükrében.)

Egy kis múltidézéssel kezdjünk:

Azt mindannyian tudjuk, hogy évről évre csökken a magyar, de most végre először több gyermek született, mint ahány ember elhalálozott 2013/2014 évben s az "idei" (mostani értékelések) adatok is ezt mutatják is ezt mutatja.

S az is teljesen nyilvánvaló, hogy évről évre kevesebb házasság köttetik s ezekből több végződik válással.

Tényszerűsítve (kerekített számokkal dolgozunk, de minden adat egyes számjegyig vissza lehet nézni) a 70’ évek végén még 95-98.000. házasság köttetett s ezekből 20.000. végződött válással. Jelenleg ez az arány drasztikusan megváltozott. Bár ez mindjárt látni fogjuk viszonyítás kérdése. A 2013/2014 évben kicsivel több mint 40.000. házasság köttetett, de ezeknek több mint a fele 24.000. ért véget válással (előzetes adatok alapján). Vagyis minden második biztos, hogy válással végződik ráadásul 2-5 éven belül. Ezekből minimum egy gyermek születik is, megelőző évben 20.000 válásra összesen 18.000 gyermek jutott. Valamint a legtöbb esetben az is közrejátszik, hogy a gyermekáldás s a házasság is túl korán történik meg, közel-majdnem 400.000.-en még 24 év alatt kezdenek családi életet (vállalnak gyermeket vagy házasodnak össze).

S miért is viszonyítás kérdése? A házasságok száma valóban évről-évre csökken, míg harminc éve közel 100.000. házasság köttetett a 90’ években ez a szám már 80.000. volt az új ezredben 60.000. most már 40.000.-nél tartunk, míg a válások számánál ez az érték alig növekszik a 70’ években 18.000.-en adták be a válópert s közel 20.000. körül stagnál ez az érték máig is. Tehát válni továbbra is ugyan annyian válnak el, csak ép a házassági kedv adott alább. (Egy ideig a bejegyzett élettársi viszony növekedett, de már az se.)

Sajnos arról, hogy a gyermek a válásnál kinél kerül elhelyezésre pontos adatokat nem vezet senki. De az utolsó népszámlálási adatok alapján (2011) egyedülálló gyermeket nevelő szülőként (egy, vagy több gyermek esetén) 465.000 anyuka van szemben 72.000. apukával. Az hogy ez megállapodás szerint vagy bírói döntéssel esetleg más, betegségi-, baleseti elhalálozás miatt alakult így nem tudni. (Ahogy arról se vezet senki statisztikát, hogy kapcsolattartás szempontból hány rendőrségi ügy keletkezik, legalábbis érdeklődéseinkre nem tudtak erről semmit felmutatni.)

S akkor a kérdőív:

Az első amit kitűztünk az a minimum érték amivel lehet számolni. Ezt mi 200 főre állapítottuk meg, vagyis a statisztikai minimális határt (10%), amivel már fel lehet szorozni a kapott értékeket a fenti számokra. Sokaktól kaptuk meg a lehangoló választ (hasonló oldalaktól), hogy saját tapasztalatuk alapján jó ha 50-en kitöltik ezeket. Azért egy ilyen kis értékkel nagyon nehéz bármilyen következtetést is levonni s visszavezetni egy népességre kivéve ha csak abból a csoportból áll az adott közösség.

A válási átlagnak a 10%-a az a réteg, akiket érzékenyen érint a gyermekelhelyezés (vagyis 20.000 válásból 2000 eset nem rendeződik normálisan. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ahol megállapodás születik ott is megfelelően s egyenlően teremtődnek meg a feltételek, de törekednek rá valamilyen köztes megoldással), mert nem születik megegyezés a két fél között az egyik fél állhatatossága miatt.

Mi igyekeztünk azokat elérni, akik a célközönségnek felelnek meg s saját maguk belátása szerint töltötték ki a kérdőívünket. Ez a szám majdnem elérte a meghatározott értéket. Itt megragadva az alkalmat, akik felhívták a figyelmet a kérdőívünkre s segédkeztek benne.

Köszönjük mindenkinek, akik terjesztették, s akik kitöltötté kérdőívünket:
Elsősorban a Bezzeg anya blognak,
Apák az igazságért egyesületnek és
KSH-nak valamint a
Tárki-nak a segítségért.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a felek milyen módon álltak hozzá a gyermekelhelyezési perükhöz s ezt a bíróság miképp értékelte. Ugyanis ebből indul ki a bíróság a döntéshez, s ugyan ezeket fogja első körben kérdezni a felektől. (Sokan aggódtak, hogy senkinek semmi köze a vagyonához: keresete, lakhatása. Valóban, de a bírónak ezek az első kérdései, ha nem válaszolsz már nem is folytatódik a per döntés születik, ne csodálkozz akkor hogy nem nálad helyezi el. Minket sem a konkrétumok érdekelnek, s beazonosításra sincs lehetőség s nem is adjuk tovább a válaszokat, azokat megsemmisítjük.)

Ennek tekintetében sok visszacsatoló s ellenőrző kérdést tettünk fel, hogy kizárjuk azokat, akik nem a valós szándékuk szerint akarták kitölteni a kérdőívet. (Akár szándékosan vagy csak értetlenség miatt.) Ez egy olyan két százalék s jól kivehető volt. Ahogy az is akik a „másik” felükkel is kitöltötték a kérdőívet, hogy ez szándékos volt vagy a véletlen műve szintén nem tudjuk. A válaszolók olyan 10%-a látható az adatokból, hogy pereskedtek egymással. (De ez inkább csak egy észrevétel, mint sem valós adat.)

Még nagyon sok kérdésünk lett volna a pontosabb adatokért, de sajnos akkor nagyon hosszú lett volna a kérdőív. Ezért sokat ki kellet vennünk belőle s mérlegelni melyikeket hagyjuk benne.

Bár megközelítették a kitöltések a kívánt értékhatárt, de a hibaszázalékkal sajnos nem sikerült elérni azt a határt, amivel érdemes lenne visszavezetni a fenti értékekre, de a kapott adatokat azért nem hagytuk parlagon heverni. S elkezdtük feldolgozni őket. Nagy meglepetésre, annyira nem ütött el ez a kis statisztika a korábbi értékektől, vagyis visszatükrözték azon értékeket, amiket fel szoktak emlegetni a témában.

A sor végén feltettük azt a kérdést, hogy mit hiányoltok a kérdések közül s nem okoztak meglepetést a reakciók. Főleg olyan kérdéseket tettek fel, hogy a harmadik fél kérdéskörét hiányolták.

A kérdőív nem véletlenül alakult így, hiszen a kitöltőjét kérdeztük az ő saját hozzá állását. A szomszéd Piri nénit is megkérdezhettük volna, hogy mit gondol a kitöltőkről, de azzal aligha kapunk bármilyen reális adatott ügye bár. A kitöltő a saját hozzá állását tudja kommunikálni, az hogy mi hogyan látjuk a másik felet már téves következtetéseket von le. S azzal ha bíróságon is a másik félre helyezzük a hangsúlyt csak azt bizonyítjuk, mutatjuk, hogy kicsinyes, önérdekűek vagyunk, vagyis nem a gyermek érdekeit nézzük hanem a sajátunkat. S egyvalamire fog jutni ebből a bíróság.

A vallás egy ilyen visszacsatoló kérdés volt, hogy személyes világa mit tükröz. Többen vallották magukat hívőnek, de a későbbi adatokból inkább az derült ki, hogy nem a hite tanait követi s nem is azok szerint cselekszik. Egyszerű példával: Nem hisz a bántalmazásban s elutasít minden bántalmazást, de azért azt az embert megfogja verni, ha találkozik vele. Kissé álszentviselkedés s gondolkodás ez, amivel megmutatja, hogy máshoz (élethez, joghoz) miképp viszonyul.

A többség viszont bár vallásos, de nem gyakorolja hitét vagy letagadja azt. Három fő vallási nézet rajzolódott ki a református, katolikus és evangélista. (Bár volt olyan, aki a vallását nem tudta helyesen leírni. De olyan is volt, aki azt állította egy gyermeke van, de azt el is szakították testvérétől :S tehát voltak itt értelmezési problémák s megtévesztésre törekvések.)

Viszont igen nagy téveszmék is buktak meg:

Ahhoz képest, hogy hányan mondják s vádaskodnak arról, hogy sokakat hamisan vádolnak meg, ez a szám a kérdőívünk alapján (még ha fel is szorozzuk a kapott értékeket a viszonyítási számokkal) igen alacsonyak. Vagyis nagyon kevés olyan szülőt vádolnak meg bűncselekményekkel, ami nem történt meg s azoknak a száma is igen alacsony, akik valóban vétettek a törvények ellen. (Tehát jogosan sem jelentgetnek fel tucatjával szülőket. Hogy ez megfélemlítés vagy kötödés esetleg jogi hiányosság miatt van, nem tudjuk.)

Itt meg kell jegyezni, hogy sajnos, amíg a felügyeleti jog érvényben van addig a kapcsolat korlátozása nem számít bűncselekménynek. (Ezen is akarunk változtatni.) De a válaszolók alapján az se kirívó, hogy az egyik fél vissza élne a gyermekkel, s nem engedné a kapcsolatot. Tehát nem minden második esetnél fordul elő mint ahogy azt egyesek hangoztatják.

Ami viszont aggályos, hogy sokan nincsenek tisztában jogaikkal s lehetőségeikkel s azoknak nem is néznek utána. Valamint a téves tájékoztatások is igen gyakoriak vagy a passzivitás, hogy a megfelelő szervek se segítik a szülőket (ez által a gyermeket) megfelelően.

A kérdőív kitöltése után lehetett látni az ép aktuális állapotot, hogy milyen eredmények vannak a kérdésekre. Az ott feltüntetett értékek egy összegzés volt az összes válaszadóról ami megtévesztő volt, mi viszont sokkal több mindenre tudtunk szűrni az adott kérdésekben, mint amit automatikusan mutatott a kérdőív vége. Ezért az általunk feltüntetett értékek s adatok mást mutathatnak, mint amit ott láttatok.

A kérdések:

A visszacsatoló kérdések igen eredményesek voltak, jól láthatóvá vált ki hogyan is gondolkodik és mit is akar (érdemes a különböző válaszokat összehasonlítani - időm függvényében külön is felkerülnek ezek majd). Sokan hiányoltak még lényeges kérdéseket, mint írtam sajnos sokat ki kellet vennünk, de igyekeztünk olyanokat bent hagyni s úgy kérdezni, hogy abból több mindenre lehessen következtetni egy másik kérdéshez s annak válaszához képest. Ez sikeres lett, mert a különböző szűröknek hála a válaszokra remekül lehetett szűkíteni a konkrétumokat, ami könnyen kimutatta az illető hozzá állását.

Viszont sajnálatos, hogy sokan egyáltalán nincsenek tisztában a lehetőségeikkel s jogaikkal ebben nagyon kevés segítséget is kapnak ezek szerint az illetékesektől. (A gyermekvédelmi rendszer részéről, a bírósági ügyintézőktől, vagy ügyvédektől is.) Ami még feltűnő volt inkább, s sajnos jellemző is szokott lenni: a férfiak inkább a pénz (pereskedésre költenek mint tartásdíjra) míg a nők az érzelmi (elidegenítést, tiltást szorgalmazzák) téren igyekeznek érvényesülni. Az egyik legjobban megmutatkozó ilyen pl.: a gyermek jogait folyamatosan összetévesztik a saját jogaikkal a szülők. Ez nagyon káros a kettő ugyan is nem ugyan az. Tehát amit én akarok s ami szerintem "jogom van hozzá" az nem ugyan az mint amit a gyerek akar s ami az ő joga.

A pereskedésben sem megfontoltak a felek, inkább fölösleges s drága eljárási procedúrákat követelnek ( felesleges és hosszadalmas beadványok, minden egyes érintet tanúskodása, szakértők hada) a másikon amivel csak a per idejét húzzák s a költségeket növelik.

Akkor lássuk az adatokat:

Nem volt olyan nagy eltérés a válaszolók nemében tehát nem egy elhanyagolható számot tett ki az egyik csoport, hanem közel fele annyi férfi töltötte ki a kérdőívet, mint ahány nő. Aki arra számított, hogy kevés apukát fog érdekelni a téma azzal sajnálattal közlöm őket is ugyan annyira érdekli a gyermeke mint az anyukákat. Ezt honnan tudjuk? A kérdőívet megosztó oldalak s csoportok látogatottságából, több helyet is felkerestünk, hogy a célközönséget megtaláljuk s azok a helyek ahol főleg apák voltak igen nagy számban érdeklődtek, mint ahol az anyák nagyobb számban voltak jelen. (Ebből az derül ki, hogy az anyák kevésbé tevékenyebbek ezen felületeken, bár többen vannak valójában annyian nem aktívak mint a tagok összlétszáma, miközben az apás csoportokon ez fordítottan arányos, bár kevesebben vannak jóval többen aktívabbak az összlétszámhoz viszonyítva.)

Kitöltési arány:

Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok. /Churchill/

          Férfiak                                                                              Nők
             34%                                                                                66%

Viszont amennyiben a nemek közti arányt nézzük:

         Férfiak                                                                               Nők
           49%                                                                                 51%

A férfiak s a nők csoportját külön vettük ezért azokat tekintettük a 100%-nak.

(A keletkezet értékek nem feltétlenül 100%-ot adnak ki ha összeadjuk a rész összegeket, hanem 98-102% között mozognak. Ez azért van, mert az értékelésnél a százalékos értékeket egész számmá alakítottuk amihez a rendszer automatikusan is hozzá adta az ezred értékeket is, de a válaszok 99%-os arányban a 100%-os érték jön ki.)

Alábbi képeken a kérdésekre a válaszok százalékos megjelenítései (bal oldalon a férfiak jobb oldalon a nők). Mindenki saját maga döntheti el mit szűr le az adatokból tanulságos.

(Előre is elnézést a szedett vetett munkáért, de amint lesz időm rendszerezem a cikket s a képeket.)

Kiemelt összegzés

Sziasztok,

a segítségeteket kérnénk az alábbi kérdőív kittöltésében s terjesztésében.

A kérdőív azért készült, hogy pontosabb képet kapjunk a jelenlegi helyzetekről gyermekelhelyezési ügyekben, férfiaknak s nőknek egyaránt szól amivel arra keressük a választ mennyire volt ellenséges köztük a viszony s ezt a bíróság miként értékelte döntésében.

Kérjük azok töltsék ki akiknek már van jogerős végzésük. A könnyebb kitöltés segítéségére megjegyzéseket is írtunk a különböző pontokhoz.

Igyekeztünk minden lehetőséget számításba venni amennyiben úgy érzitek valami kimarad belőle vagy helytelen lenne akkor kérjük jelezzétek részünkre.

Köszönjük a segítséget.

http://goo.gl/forms/QjgevZIJQJ

Jogfosztott Gyermekek és Szüleik Petíciója!

A civil öntudat polgári engedetlenségének joga folytán!

Magyarországon jelenleg hatályos jogrendszer alapelveinek kötelességei megvédeni az ember s család szentségének és sérthetetlenségének biztonságát. Ennek betartása morális s egyetemleges felelőssége és kötelessége mindenkinek. Az emberi és polgári jogok alapvető fontossága az élethez-, szabadsághoz-, biztonsághoz-, méltósághoz (rangjának kijáró tisztelet és elismerés) való jog és az embertelen (könyörtelen, szörnyű, becstelen) kegyetlen, megalázó és megszégyenítő bánásmód tiltása, annak megakadályozása sérthetetlen és elidegeníthetetlen magán-, és családi élethez való jogai. Valamint a gyermekek mindenek felet álló érdekei.

A jelenleg hatályos jogok és bírósági eljárások alapján a szülőknek egyforma jogai s kötelességeik vannak a család és gyermek között, amíg jogerős végzéssel nem szabályozzák, korlátozzák az egyik fél javára s a gyermek illetve a másik fél sérelmére deklarál. Ez alatt egyik fél sem élhet vissza represszív (akadályozó, jog gátló) magatartással, ami jó erkölcsbe és morális felelősség értékrendszerébe ütköző.

Kérjük a hatályos törvények betartatását, mert addig, míg nincsen bírósági végzés az egyik fél él vissza és sérti magatartásával a törvényi előírásokat majd ezek alapján a bíróság korlátozza a szülők, nagyszülők, rokonok kapcsolattartását a gyermekkel, amit akár évekig marasztal majd véglegesítik nem foglalkozva az addig keletkezet hátrányos következményekkel. Ez által mindvégig sérülnek a gyermekek mindenek felet álló érdekei és jogai. Nem beszélve a hozzátartozók méltóságáról és jogaik sérüléseiről.

Tisztelt jogalkotó! Sérelmes s felháborító, ahogy a jogot ki-, ill. felhasználják az emberek s főleg a családok ellen. Önök egy kifejezést a jog, különböző ágaiban teljesen más értelemmel ruháznak fel. Ráadásul több évi tanulás, s gyakorlás után is teljesen más s eltérő értelmeket tulajdonítanak ugyan azon paragrafusoknak. Pedig a jogszabályban leírtakat betartaniuk kéne . Azon munkatársaik, akik nem tudják értelmezni a paragrafusokat, nem tudom mit keresnek a helyükön s egyáltalán hogyan jutottak el odáig s hagyhatják őket dolgozni. Mert amit művelnek az esküjüknek s a jogrendszer megszégyenítése valamint az emberi élet s értelem semmibe vétele, megtiprása.

A családjogban, s gyermekjogokban, le van írva (aminek alkalmazásai több helyen is ellentétesek az emberi jogokkal szemben), hogy aki saját maga teremtett helyzetével a gyermek és szülője kárára visszaél, nem engedi a kapcsolattartást (visszaél, követel valaminek a megtételére vagy elmulasztására) az bűncselekményt követ el. Továbbá alkalmatlan a gyermek nevelésére, gondozására.

Mivel a két szülőnek egyforma jogaik s kötelességeik vannak, amíg a bíróság másképp nem rendelkezik, mert ezt csak a bíróság korlátozhatja (nem tilthatja), önszántából egyik fél sem élhet vissza vele. (Már az, hogy ezeket a bíróság korlátozza, csak azért mert az egyik meg akarja szüntetni a másikkal az életközösséget, azt hogy lehet a gyermek –érdekére hivatkozva- kárára is megtenni.)

Viszont még van merszük kijelenteni, hogy ez csak akkor törvénysértő, amennyiben már végzés van róla. Amennyiben jogom s kötelességem látni gyermekemet akkor miért nem követ el bűncselekményt az aki visszaél a gyermekkel s nem engedi érvényesülni ezen jogokat (ami nem csak a szülő, de a gyermek joga s érdeke is)? Hiszen amíg nincsen végzés addig jogom s kötelességem gyermekemet akkor látni s gondozni mikor akarom (ráadásul ez nem is jog, hanem erkölcsi s morális felelőssége mindenkinek), de önök ezen jogaimat még meg is akarják szabni, hogy mennyi ideig gondoskodjak róla!

Felháborító és megalázó a családtagok (apa, anya, testvérek, nagyszülők, rokonok) részéről a jogrendszer alkalmazóitól ezen viselkedések jogsértő s joggal való visszaélő magatartása. Miszerint el kell viselni s nyugodtan tűrni, hogy magánéletünket, becsületességünket elmondások alapján rágalmazza, korrumpálja, érzelmi empátiával zsarolja a másik fél, s utána még vissza is éljen vele. Indokolatlan eljárásokat, feljelentéseket tegyen ellene, amíg az eljárás menete le nem zárul s jobb esetben érvényesüljenek (évek múlva) a megfelelő jogszabályok betartatása. Addig olyan értelmi, érzelmi, erkölcsi veszélyeztetésnek, elidegenítésnek téve ki a gyermek személyiségét, ami már káros s visszafordíthatatlan ez által akár értelmetlenné is válik az eljárás.

Az ezen jogkörben a bíróság alá tartozó feladatot ellátó és betartató szervek (szociális intézmények, hivatalok, gyámhivatal, gyámhatóság mint gyermekvédelem, gyermekjóléti-, családsegítő szolgálatok) többször sem mernek fel lépni, szankciókat alkalmazni a jogsértéseket elkövető ellen s a bíróságra hagyja a döntést. Ezáltal is mulasztásokat elkövetve és elfogultságot tanúsítva a gyermek és s másik fél sérelmére.

El sem járnak a terrorizáló, megszégyenítő szülő ellen mivel bár jogomban van, de végzésem nincsen róla, hogy gondoskodjak gyermekemről (pedig a gyermek megszületésétől kezdve ilyenre nem is volt szükség). Ami végzésre hónapokat kell várnom, ami alatt a szülő mindent elkövet azon tettével, hogy ne lássam a gyermekemet, hogy megszégyenítsen emberi mi voltomban s jogaimban (ami jogszabályban rögzítve vannak s retorziók azok be nem tartására), érzelmi s értelmi képességeimmel szemben.

Követeljük:

- kötelező legyen a szószerinti rögzítés a perekben s a bíróság félrevezetését (bizonyítottan valótlan állítása vagy tagadása) azonnali szankciók sújtsák.

- az ítélethozatal ne a peres felek bizonyítása alapján, hanem a bíróság teljes körű eljárásának feltárásával történjen. - a szülő bírósági perig tanúsított magatartása egyértelmű jelzés személyéről, s indítékairól, amit azonnal figyelembe kell venni s szankcionálni a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

- a gyermekek közös felügyeletét 14 éves koráig (a szülő s a gyermek bármikor, bármilyen formában érintkezhet egymással, ami nem zavarja normális életkörülményeiket – személyes, telefonos, internetes, jelentős személyiségét befolyásoló eseményeknél jelen lenni, róluk fényképeket, hang és videó felvételeket rögzíthet s közzé tehet, amennyiben tartalma nem sértő s törvénybeütköző jelenetet ábrázol).

- a gyermeknek eseti gondnok kijelölését jogai érvényesítéséhez a bíróságokon.

- az eljárás folyamán felmerülő esetleges jogszabályokba ütköző kérdések s jogsértések, kötelességeiket el nem látó szülők és szervezetek ügyében (a felek között vagy hatósági szervek, gyámügy, gyermekvédelem tekintetében) a bíróság hivatalból kezdeményezze az eljárást felelősségre vonásukat és szankciók kirovását.

- mediátor, pszichológus kirendelése a szülők s a gyermek érzelmi indítékainak feltárására.  

- a szülői méltósághoz kiérdemlő tiszteletet mind a felek között mind a szervektől (gyámügy, gyermekvédelem) s bíróságtól azáltal, hogy nem csorbítják gyermekeink s a másik fél előtt jogainkat azáltal, hogy a családi harmónia megbomlott.

- a gyermek tartásdíjának külön számla (MÁK)-ra történő elrendelését, amihez 18. életévét betöltve saját maga rendelkezhet. (A gyermek szükségletei s költségei két különböző dolog.)

- A szükséges költségeket arányos (fele-fele vagy tartásdíj százalékához mérten) mértékben osszák meg egymás között. (pl.: iskolai díjak, különórák, foglalkoztatások)

- Az a fél, aki egymaga nem tudja biztosítani a gyermek s saját maga szükségleteit nem feltétlenül alkalmas a gyermek gondozására (elhanyagolás, veszélyeztetés kérdése), de nem is kizáró ok (másik fél még annyit sem keres). A tartásdíj nem pótlék, hanem a gyermek joga.

-ne lehessen annak a szülőnek kötelezettséget teljesíteni aki:  

nem dolgozik, annak ne lehessen ítélni a gyermeket (természetesen GYES, GYED, TGYES –amit mind két fél igénybe vehet- kivétel ez alól, de segélyből nem lehet gyermeket nevelni az súlyos elhanyagolás s veszélyeztetésnek minősül).  

nem dolgozó félnek nem lehet tartásdíjat megítélni (gyermek-,házassági-,élettársi tartásdíj).  

a tartásdíj nem lehet több összesen mint annak a szülőnek a nettő jövedelmének a 40%-a akinél a gyermekek elvannak helyezve (kifosztás, visszaélés miatt).

- szankciók:  

jogkövetkezmény – (felek részére) megrovás, jogainak korlátozása, ismételt vagy súlyos esetben kapcsolattartás ideiglenes szabályozása.  

pénzbírság kiszabása – (felek, szervezetek részére) gyermek javára, bíróság javára, vagy is-is a gyermek és a bíróság (állam) részére, a sértett fél részére, vagy mindhárom.

- gyermeket érintő jogviták illetékmentességet élvezzenek.

Felmerülő problémák:

A közös felügyeletben azért nem mer eljárni a bíróság, mert a két fél nem tud megegyezni egymással miközben a felek, tudják, hogy a bírósági döntés meghagyásával aránytalanul sokkal több előnyt tud érvényesíteni az egyik fél a másik felett. (Láthatás-kapcsolattartás, tartásdíj, nem szabályzót esetek kapcsán, ami újabb vitákhoz, konfliktusokhoz vezetnek.) Miközben megoldható lenne a gyermek érdekét figyelembe véve.

A jelenleg hatályos jogszabályok egyes részei megfelelően vannak megfogalmazva, viszont a jogalkalmazók és betartó szervek (bíróság, gyámügy, gyermekvédelem, rendőrség) valamint a felek tévesen vagy egyáltalán nem járnak el azoknak megfelelően az ügyekben.

Milyen jogon választanak el gyermekeinktől s szabályozzák a velük való kapcsolattartást, ami eddig folyamatos s egyértelmű volt az ő érdekükre való hivatkozással (míg a gyermek érdekeit sértő magatartás fel nem róható a szülőnek pl.: saját akarat vagy provokálás)?

A gyermek megszületése után miért nincs „jogosítvány” végzés a gyermekeink nevelésére, gondozására és a gyermekelhelyezés, válás után miért van rá szükség (a kettő között milyen felelősséget, kötelezettséget, jogot sértettünk)?

Hogy írhatják elő, hogy mennyit foglalkozzunk s költsünk gyermekeinkre anyagi, érzelmi, morális értelemben, hiszen a gyermek szükségletei –megfelelő ellátáshoz lakhatás, élelem, egészség- s költségei –megfelelő értelmi fejlődése- két különböző dolog, ezen túl még egyéb költségek is felmerülnek, amiket eddig közösen finanszíroztak a felek (utóbbit a felek maguk tudják állni a többit -előbbit- azonos terhek mellett viseljék visszaélés végett)? (pl.: szándékosan a drágább dolog választása megbeszélés nélkül is)

Miért ép a jobb anyagi körülmények között élő fél javainak tekintetében szabályozzák a tartásdíjat ha ö jobban tudja biztosítani a körülményeket a gondozásra, akkor miért nem nála helyezik el a gyermeket (egyértelmű kifosztás)?

A tartásdíj a gyermek joga, akkor miért a másik fél szabja meg annak mértékét (a jogköteles elhuny akkor ez által annak hozzátartozóitól is követelhető)?

A tartásdíj az iskolakötelezettségig – oktatási tanulmányai befejezéséig tartson, maximum a gyermek 18. életévéig. (Ellen nevelés s szándékos eltartatás ellen.)

Amennyiben minden ember jogaikban egyenlő akkor mi alapján különböztetik meg a család tagjait, hogy a gyermek, anya, apa megszokott érzelmi kötelékeit s kapcsolataikat felbontják?

Jogsértő magatartást tanúsító szülő milyen példát mutat gyermekének, s hogy lehet még csak ideiglenesen is elhelyezni nála a gyermeket (gyermekkel és helyzetével való visszaélés)?

A másik fél alaptalanul minden tény nélkül megvádol minket, akár csak ráutaló formában: veszélyeztetéssel, bűncselekményekkel, gyermekeink elleni visszaélésekkel stb. Miközben előtte, s amíg a felek együtt voltak addig fel sem merült ilyen lehetőség, hogy lehet ez s miért nem vizsgálja ezt a bíróság valamint jár el ezekkel szemben (hiszen egyértelmű, hogy aljas szándékú rágalmazásokról s megtévesztésekről van szó)?

Miért van a gondozással s neveléssel megbízott szülő élettársának több joga a másik szülőnél, hogy lássa a gyermeket felnőni (legfontosabb pillanatainál, legelső alkalmakkor – első rajzánál, bilizésnél, szavánál, biciklizésnél, ballagáskor, rajongásakor, baleseténél stb.) jelen lenni, ebben támogatását együttérzését, örömét, szeretetét kinyilvánítani?

Amennyiben a feleknek a perben bizonyításaikat maguknak kell viselniük, s a bíróság egyes események jelentőségét nem emelheti ki vagy hanyagolhatja el akkor elmondásból, bizonyítás nélkül (mivel meg sem történt) egyértelműen hangsúlyosabb szerepet kap a fél elmondása (ráadásul a feleknek nincs is jogi tudása, tapasztalata - Egyértelmű joghátrány)?

A gyermekeknek igen kicsi koruktól kezdődik el a kapcsolatrendszerük s ragaszkodásuk kialakulása szeretteivel ezért nagyon fontos minél több időt velük tölteni s foglalkozni velük.

Ha már valaki ítéletet akar mondani felettünk attól két dolgot várunk el: Hallgassa meg, amit mondani akarunk s értse is meg amit mondunk. (Sokszor elfogultság vagy nemtörődömség miatt nem is érdeklik a felelős szervet a panaszunk.)

A bíróság s közhivatali szerepeket ellátó szervek (gyermekvédelem, gyámügy) tartassák be a hatályos jogszabályokban foglaltakat megfelelően és a mulasztások ellen járjon el.

Gyermekeinket felnevelni, óvni, védelmezni és gondolkodni akarjuk megtanítani, hogy részesei lehessünk életüknek nem pedig szemlélői annak.

A szülői méltóság, mint titulus és személyi jogok sérülnek mind az emberi jogok, mind pedig az egyenlőség (bánásmód) szempontjaiból. (A gyermek és szülő - hozzátartozói oldaláról is.)

Kérünk minden felelősség teljesen gondolkozó embert legyen az szülő, egyedülálló, kapcsolatban, családos, kis vagy nagy gyermekes, fiatal, középkorú, idős vagy gyermek, akik sérelmesnek találják, a jelenlegi rendszert azok támogassák indítványunkat.

(Indítványunk jelenleg még kezdetleges, előfordulhatnak benne hibák s összeférhetetlenségek ezeket folyamatosan javítjuk s keressük a legjobb megoldásokat.)

Köszönjük.

Sokunk kapjuk meg a fenti kérdést miszerint kit képviselünk?
Apa vagy Anyapárti az oldal? S a szemrehányást is, hogy te férfia vagy?

Igen az oldalt egy APA indította, de nem egyedül, társakkal akik között ugyanolyan számban képviselik magukat férfiak mint nők.

Tehát anya vagy apa párti az oldal?

Milyen kérdés ez? Mit von le belőle a kérdező? S ez alapján ítél meg minket, hogy milyen nemű a válaszoló? Ismerek olyan gyereket aki okosabb mint egy felnőtt, mégsem hallgatod meg s fogadod meg a gyermek mondandóját. Ezt úgy hívják Előítélet! (Nem csak etnikailag s rassz szerint mérik meglétét.)

Ez egy nagyon hülye kérdés s csak a kérdezőjét minősíti.

Már a kérdés is diszkriminatív, önző s felháborító! Ha anya párti akkor minden apa takarodjon az oldalról s ne érdekelje, amennyiben fordítva akkor minden anya lázadjon fel, hogy lehet az érdeküket védeni? Nem értem azon kérdezőket akikben ez felmerül. Számomra akiben ilyen felmerül az nem a gyermek érdekeit nézi csakis önző céljait akarja beteljesíteni nem érdekelve sem a másik fél érdekeit sem pedig a gyermekét és saját gyermeke érdekeit s jogait is semmibe veszi.

Mégis milyen ember az aki ilyet kérdez?

Kicsinyes s önző megnyilvánulás ez, hogy kisajátítja a gyermekét. Ráadásul nem is a gyermeke érdekeit s jogait nézi hanem csakis öncélú akaratát.

Milyen példát mutat így gyermekének? S milyen mintát fog átadni neki a későbbiekben így?

A következő bölcs tanácsuk tán ez lesz: Gyermekem te kék szemű vagy s a kék szemű emberek felsőbbrendűek ezért annak módja szerint kell viselkedni mások iránt aki nem kék szemű azt semmibe kell venni...

Gratulálok az ilyen szülőnek s sajnálom azt a gyermeket akinek ilyen példakép jutott. 

Attól, hogy a két szülő megakarja szakítani az életközösséget egymással attól még a gyermek elzárása miért egyenes arányos következtetés, hogy neki is meg kell szüntetnie a kapcsolatot azzal aki fontos szerepet játszott életében s ő egyáltalán nem is akar elszakadni a másik szülőjétől?

Pontosan az ilyen kérdezők ellen vagyunk akik nem a gyermek érdekeit s jogait nézik, azok ellen akik nem képesek az érdekükben eljárni. A bürokraták ellen akik nem képesek betartani a törvényeket s azok ellen akik visszaélnek egy gyermekkel. 

Ilyenkor szeretik emlegetni, hogy dehát ő agresszív gonosz, nem foglalkozik velük. Képzeld te ezzel a megnyilvánulással mit képviselsz s képzeld el nem csak ilyenek vannak. Ne magadból indulj ki s ne is a másikból, nem vagy egyedül, s ne vetítsd ki saját érzelmeited mindeki másére hogy másnál is ugyan ez van s ezért ők is azt érdemlik. Mert nem így van a gyermek érdekeit kell nézni nem az apáét nem az anyáét. A Gyermekekét.

Köszönjük.

u.i.: A gyermek érdekét nézzük s gratulálunk az ilyen kérdezőknek, hogy bennük fel sem merül a gyermeke csak önző céljaik, hogy az ő érdekeit nézik-e vagy sem s nem foglalkozik vagy teljesen "megfelejtkezik"->semmibe veszi, hogy van egy értelmes, érző s gondolkodó gyermeke.

Sőt tovább megyek pontosan az ilyen mocskos, undorító, szégyentelen, embertelen, galád, kérdezők ellen vagyunk akiknek gyermek nem való mert nem foglalkoznak velük, értük semmit nem tesznek s nem is érdekli őket csak is a bosszú, hogy mások életét megkeserítsék! S azok ellen akik ezt még biztosítják is nekik s még támogatják is őket ebben! Minden bürokrata ellen aki tenni, cselekedni nem hajlandó a gyermekekért csak nézni s tűrni szenvedéseiket s hozzátartozóik szenvedéseit. 

Számorma ezek nem emberek s legszívesebben én is csak nézném szenvedéseiket s még igen is tennék is érte, hogy tovább szenvedjenek mert aki gyermek ellen vét arra nincsen bocsánat sem mentség... 

DE

de nemesebb a lelkem annál, hogy ilyenre vetemedjek s inkább harcolok s megpróbálok tenni ellene (bármivel-akárhogy-körmöm szakadtáig-míg-elmém-s-erőm-bírja-s-még-azon-túl-is-halálomig), hogy ez változzon, változtassunk még ha hiába valók is tetteim, lesz ki felnézzen rám s azt mondjam neki én megtettem amit lehetett s nem szemet hunytam felettük. Mert a tétlenség ugyan olyan bűn, nincsen rá mentség, hogy csak néztél s nem tettél semmit mert ezáltal te magad is vétkessé váltál s elkövetővé.

...hiszen mégis csak a gyermekem másik szülőjéről van szó.

A Jog-F-osztott Gyermekek és Szüleik Mozgalma azért jött létre, hogy segítse s támogassa azokat, akik a családjog miatt elvesztették kapcsolatukat gyermekeikkel, és ne keljen átélniük s megtapasztalniuk mind azt, amit nekünk kell nap, mint nap a bürokrácia ellehetetlenítései s joggal való visszaéléseik folytán.

Az oldalt a Gyermekjogok világnapján 2013. november 20.-án hoztam létre először Facebook-on, hogy kifejezzük szándékaink nem önkényesek, hanem ép ellenkezőleg, gyermekeink érdekében s értük cselekszünk. Hogy megkapják azt a családi szeretetet, amibe beleszülettek, s továbbra is teljes egészséges érzelmi kapcsolatot, s köteléket alakítsanak ki hozzátartozóikkal, valamint ne érje őket semmilyen negatívum, amit megéreznek, ezáltal károsan befolyásolja őket életük további alakulásában.

Az oldal célja, hogy mindenkinek segítséget nyújtson a gyermeke érdekeinek megvédésében, hogy gyermekük jogai érvényesüljön a normális családi kapcsolatok érdekében hosszú távon. A gyermekeink érdekeit s jogait nézzük nem másét s nem is érdekel minket más csak a gyermekünk jóléte, érzelem gazdag világa s annak táplálása a szeretett teljes viszony kialakításában, hogy semmiben se szenvedjen hiányt. Ez érdeke minden felelősségteljes embernek akár családos, egyedülálló vagy gyermeket szeretne későbbiekben.

Ennek tudatában kérünk mindenkit, hogy akinek van hozzá ideje s elszántsága, csatlakozzon hozzánk s támogassa munkánkat, céljainkat a változtatásért. Keressük azokat a személyeket, kapcsolatokat, akiknek van tapasztalatuk a jogban, családsegítő s gyermekvédelmi szolgálatokban, vagy más nemzet által képviselt gyermekjogi eszméket ismer.

Mi nem adójuk 1%-át kérjük csak egy kattintást. Kérjük, osszátok meg, terjesszétek az oldal eszméit, hogy változtassunk azon gyermekek érdekében, akik csonka családban kénytelenek tovább élni, mert egyik szülőjük, vagy bürokrácia nem képes a mindenek felett álló érdekeiket nézni.

Mert mindenki véleménye s érdeke számít, a legkisebbeké is.

Egy gyermeknek mind két szülőjére szüksége van, nem tehet róla, ha egyik szülője külön akar válni a másiktól, ép ezért nem lehet megoldás s igazságos, hogy egyik szőlőjétől elragadják s korlátozzák vele a kapcsolatát.

A gyermekelhelyezési perek, válások (bontóperek) 90%-a megállapodással születik, vagyis megállapodnak bizonyos feltételekben, amit a bíróság jóváhagy, viszont a maradék 10% nem tud megállapodni. Itt kezdődnek a problémák is mivel a megállapodások többségénél a felek a gyermek érdekében meg tudnak egyezni, viszont itt is több apa úgy érzi nem tudná kapcsolattartását megfelelően érvényesíteni ezért inkább enged s beleegyezik a - sokszor egyoldalú - feltételekbe míg ahol ezekbe nem egyeznek bele ott bírósági döntés születik. Az egyenlőségért harcolunk, hogy mint szülő ugyan olyanok vagyunk s ugyan annyit foglalkozhatunk gyermekeink érdekeivel s jövőjével mint a másik fél – hiszen válás hiányában is ez történik- nem pedig korlátozzuk a másikat. Természetesen az abúzus s visszaélő, nem törődöm szülök ellen mi is harcolunk s megvetjük azt aki nem akar foglalkozni s nem érdekli saját gyermeke sorsa s élete.

Tiszteljük s becsüljük a családi értékeket, a szeretetet az önzetlenséget, s hűséget.

Köszönjük a figyelmüket s bizalmukat.

Kívánunk harmonikusabb családi életet mindenkinek.