Jogfosztott Gyermekek és Szüleik Petíciója!

A civil öntudat polgári engedetlenségének joga folytán!

Magyarországon jelenleg hatályos jogrendszer alapelveinek kötelességei megvédeni az ember s család szentségének és sérthetetlenségének biztonságát. Ennek betartása morális s egyetemleges felelőssége és kötelessége mindenkinek. Az emberi és polgári jogok alapvető fontossága az élethez-, szabadsághoz-, biztonsághoz-, méltósághoz (rangjának kijáró tisztelet és elismerés) való jog és az embertelen (könyörtelen, szörnyű, becstelen) kegyetlen, megalázó és megszégyenítő bánásmód tiltása, annak megakadályozása sérthetetlen és elidegeníthetetlen magán-, és családi élethez való jogai. Valamint a gyermekek mindenek felet álló érdekei.

A jelenleg hatályos jogok és bírósági eljárások alapján a szülőknek egyforma jogai s kötelességeik vannak a család és gyermek között, amíg jogerős végzéssel nem szabályozzák, korlátozzák az egyik fél javára s a gyermek illetve a másik fél sérelmére deklarál. Ez alatt egyik fél sem élhet vissza represszív (akadályozó, jog gátló) magatartással, ami jó erkölcsbe és morális felelősség értékrendszerébe ütköző.

Kérjük a hatályos törvények betartatását, mert addig, míg nincsen bírósági végzés az egyik fél él vissza és sérti magatartásával a törvényi előírásokat majd ezek alapján a bíróság korlátozza a szülők, nagyszülők, rokonok kapcsolattartását a gyermekkel, amit akár évekig marasztal majd véglegesítik nem foglalkozva az addig keletkezet hátrányos következményekkel. Ez által mindvégig sérülnek a gyermekek mindenek felet álló érdekei és jogai. Nem beszélve a hozzátartozók méltóságáról és jogaik sérüléseiről.

Tisztelt jogalkotó! Sérelmes s felháborító, ahogy a jogot ki-, ill. felhasználják az emberek s főleg a családok ellen. Önök egy kifejezést a jog, különböző ágaiban teljesen más értelemmel ruháznak fel. Ráadásul több évi tanulás, s gyakorlás után is teljesen más s eltérő értelmeket tulajdonítanak ugyan azon paragrafusoknak. Pedig a jogszabályban leírtakat betartaniuk kéne . Azon munkatársaik, akik nem tudják értelmezni a paragrafusokat, nem tudom mit keresnek a helyükön s egyáltalán hogyan jutottak el odáig s hagyhatják őket dolgozni. Mert amit művelnek az esküjüknek s a jogrendszer megszégyenítése valamint az emberi élet s értelem semmibe vétele, megtiprása.

A családjogban, s gyermekjogokban, le van írva (aminek alkalmazásai több helyen is ellentétesek az emberi jogokkal szemben), hogy aki saját maga teremtett helyzetével a gyermek és szülője kárára visszaél, nem engedi a kapcsolattartást (visszaél, követel valaminek a megtételére vagy elmulasztására) az bűncselekményt követ el. Továbbá alkalmatlan a gyermek nevelésére, gondozására.

Mivel a két szülőnek egyforma jogaik s kötelességeik vannak, amíg a bíróság másképp nem rendelkezik, mert ezt csak a bíróság korlátozhatja (nem tilthatja), önszántából egyik fél sem élhet vissza vele. (Már az, hogy ezeket a bíróság korlátozza, csak azért mert az egyik meg akarja szüntetni a másikkal az életközösséget, azt hogy lehet a gyermek –érdekére hivatkozva- kárára is megtenni.)

Viszont még van merszük kijelenteni, hogy ez csak akkor törvénysértő, amennyiben már végzés van róla. Amennyiben jogom s kötelességem látni gyermekemet akkor miért nem követ el bűncselekményt az aki visszaél a gyermekkel s nem engedi érvényesülni ezen jogokat (ami nem csak a szülő, de a gyermek joga s érdeke is)? Hiszen amíg nincsen végzés addig jogom s kötelességem gyermekemet akkor látni s gondozni mikor akarom (ráadásul ez nem is jog, hanem erkölcsi s morális felelőssége mindenkinek), de önök ezen jogaimat még meg is akarják szabni, hogy mennyi ideig gondoskodjak róla!

Felháborító és megalázó a családtagok (apa, anya, testvérek, nagyszülők, rokonok) részéről a jogrendszer alkalmazóitól ezen viselkedések jogsértő s joggal való visszaélő magatartása. Miszerint el kell viselni s nyugodtan tűrni, hogy magánéletünket, becsületességünket elmondások alapján rágalmazza, korrumpálja, érzelmi empátiával zsarolja a másik fél, s utána még vissza is éljen vele. Indokolatlan eljárásokat, feljelentéseket tegyen ellene, amíg az eljárás menete le nem zárul s jobb esetben érvényesüljenek (évek múlva) a megfelelő jogszabályok betartatása. Addig olyan értelmi, érzelmi, erkölcsi veszélyeztetésnek, elidegenítésnek téve ki a gyermek személyiségét, ami már káros s visszafordíthatatlan ez által akár értelmetlenné is válik az eljárás.

Az ezen jogkörben a bíróság alá tartozó feladatot ellátó és betartató szervek (szociális intézmények, hivatalok, gyámhivatal, gyámhatóság mint gyermekvédelem, gyermekjóléti-, családsegítő szolgálatok) többször sem mernek fel lépni, szankciókat alkalmazni a jogsértéseket elkövető ellen s a bíróságra hagyja a döntést. Ezáltal is mulasztásokat elkövetve és elfogultságot tanúsítva a gyermek és s másik fél sérelmére.

El sem járnak a terrorizáló, megszégyenítő szülő ellen mivel bár jogomban van, de végzésem nincsen róla, hogy gondoskodjak gyermekemről (pedig a gyermek megszületésétől kezdve ilyenre nem is volt szükség). Ami végzésre hónapokat kell várnom, ami alatt a szülő mindent elkövet azon tettével, hogy ne lássam a gyermekemet, hogy megszégyenítsen emberi mi voltomban s jogaimban (ami jogszabályban rögzítve vannak s retorziók azok be nem tartására), érzelmi s értelmi képességeimmel szemben.

Követeljük:

- kötelező legyen a szószerinti rögzítés a perekben s a bíróság félrevezetését (bizonyítottan valótlan állítása vagy tagadása) azonnali szankciók sújtsák.

- az ítélethozatal ne a peres felek bizonyítása alapján, hanem a bíróság teljes körű eljárásának feltárásával történjen. - a szülő bírósági perig tanúsított magatartása egyértelmű jelzés személyéről, s indítékairól, amit azonnal figyelembe kell venni s szankcionálni a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

- a gyermekek közös felügyeletét 14 éves koráig (a szülő s a gyermek bármikor, bármilyen formában érintkezhet egymással, ami nem zavarja normális életkörülményeiket – személyes, telefonos, internetes, jelentős személyiségét befolyásoló eseményeknél jelen lenni, róluk fényképeket, hang és videó felvételeket rögzíthet s közzé tehet, amennyiben tartalma nem sértő s törvénybeütköző jelenetet ábrázol).

- a gyermeknek eseti gondnok kijelölését jogai érvényesítéséhez a bíróságokon.

- az eljárás folyamán felmerülő esetleges jogszabályokba ütköző kérdések s jogsértések, kötelességeiket el nem látó szülők és szervezetek ügyében (a felek között vagy hatósági szervek, gyámügy, gyermekvédelem tekintetében) a bíróság hivatalból kezdeményezze az eljárást felelősségre vonásukat és szankciók kirovását.

- mediátor, pszichológus kirendelése a szülők s a gyermek érzelmi indítékainak feltárására.  

- a szülői méltósághoz kiérdemlő tiszteletet mind a felek között mind a szervektől (gyámügy, gyermekvédelem) s bíróságtól azáltal, hogy nem csorbítják gyermekeink s a másik fél előtt jogainkat azáltal, hogy a családi harmónia megbomlott.

- a gyermek tartásdíjának külön számla (MÁK)-ra történő elrendelését, amihez 18. életévét betöltve saját maga rendelkezhet. (A gyermek szükségletei s költségei két különböző dolog.)

- A szükséges költségeket arányos (fele-fele vagy tartásdíj százalékához mérten) mértékben osszák meg egymás között. (pl.: iskolai díjak, különórák, foglalkoztatások)

- Az a fél, aki egymaga nem tudja biztosítani a gyermek s saját maga szükségleteit nem feltétlenül alkalmas a gyermek gondozására (elhanyagolás, veszélyeztetés kérdése), de nem is kizáró ok (másik fél még annyit sem keres). A tartásdíj nem pótlék, hanem a gyermek joga.

-ne lehessen annak a szülőnek kötelezettséget teljesíteni aki:  

nem dolgozik, annak ne lehessen ítélni a gyermeket (természetesen GYES, GYED, TGYES –amit mind két fél igénybe vehet- kivétel ez alól, de segélyből nem lehet gyermeket nevelni az súlyos elhanyagolás s veszélyeztetésnek minősül).  

nem dolgozó félnek nem lehet tartásdíjat megítélni (gyermek-,házassági-,élettársi tartásdíj).  

a tartásdíj nem lehet több összesen mint annak a szülőnek a nettő jövedelmének a 40%-a akinél a gyermekek elvannak helyezve (kifosztás, visszaélés miatt).

- szankciók:  

jogkövetkezmény – (felek részére) megrovás, jogainak korlátozása, ismételt vagy súlyos esetben kapcsolattartás ideiglenes szabályozása.  

pénzbírság kiszabása – (felek, szervezetek részére) gyermek javára, bíróság javára, vagy is-is a gyermek és a bíróság (állam) részére, a sértett fél részére, vagy mindhárom.

- gyermeket érintő jogviták illetékmentességet élvezzenek.

Felmerülő problémák:

A közös felügyeletben azért nem mer eljárni a bíróság, mert a két fél nem tud megegyezni egymással miközben a felek, tudják, hogy a bírósági döntés meghagyásával aránytalanul sokkal több előnyt tud érvényesíteni az egyik fél a másik felett. (Láthatás-kapcsolattartás, tartásdíj, nem szabályzót esetek kapcsán, ami újabb vitákhoz, konfliktusokhoz vezetnek.) Miközben megoldható lenne a gyermek érdekét figyelembe véve.

A jelenleg hatályos jogszabályok egyes részei megfelelően vannak megfogalmazva, viszont a jogalkalmazók és betartó szervek (bíróság, gyámügy, gyermekvédelem, rendőrség) valamint a felek tévesen vagy egyáltalán nem járnak el azoknak megfelelően az ügyekben.

Milyen jogon választanak el gyermekeinktől s szabályozzák a velük való kapcsolattartást, ami eddig folyamatos s egyértelmű volt az ő érdekükre való hivatkozással (míg a gyermek érdekeit sértő magatartás fel nem róható a szülőnek pl.: saját akarat vagy provokálás)?

A gyermek megszületése után miért nincs „jogosítvány” végzés a gyermekeink nevelésére, gondozására és a gyermekelhelyezés, válás után miért van rá szükség (a kettő között milyen felelősséget, kötelezettséget, jogot sértettünk)?

Hogy írhatják elő, hogy mennyit foglalkozzunk s költsünk gyermekeinkre anyagi, érzelmi, morális értelemben, hiszen a gyermek szükségletei –megfelelő ellátáshoz lakhatás, élelem, egészség- s költségei –megfelelő értelmi fejlődése- két különböző dolog, ezen túl még egyéb költségek is felmerülnek, amiket eddig közösen finanszíroztak a felek (utóbbit a felek maguk tudják állni a többit -előbbit- azonos terhek mellett viseljék visszaélés végett)? (pl.: szándékosan a drágább dolog választása megbeszélés nélkül is)

Miért ép a jobb anyagi körülmények között élő fél javainak tekintetében szabályozzák a tartásdíjat ha ö jobban tudja biztosítani a körülményeket a gondozásra, akkor miért nem nála helyezik el a gyermeket (egyértelmű kifosztás)?

A tartásdíj a gyermek joga, akkor miért a másik fél szabja meg annak mértékét (a jogköteles elhuny akkor ez által annak hozzátartozóitól is követelhető)?

A tartásdíj az iskolakötelezettségig – oktatási tanulmányai befejezéséig tartson, maximum a gyermek 18. életévéig. (Ellen nevelés s szándékos eltartatás ellen.)

Amennyiben minden ember jogaikban egyenlő akkor mi alapján különböztetik meg a család tagjait, hogy a gyermek, anya, apa megszokott érzelmi kötelékeit s kapcsolataikat felbontják?

Jogsértő magatartást tanúsító szülő milyen példát mutat gyermekének, s hogy lehet még csak ideiglenesen is elhelyezni nála a gyermeket (gyermekkel és helyzetével való visszaélés)?

A másik fél alaptalanul minden tény nélkül megvádol minket, akár csak ráutaló formában: veszélyeztetéssel, bűncselekményekkel, gyermekeink elleni visszaélésekkel stb. Miközben előtte, s amíg a felek együtt voltak addig fel sem merült ilyen lehetőség, hogy lehet ez s miért nem vizsgálja ezt a bíróság valamint jár el ezekkel szemben (hiszen egyértelmű, hogy aljas szándékú rágalmazásokról s megtévesztésekről van szó)?

Miért van a gondozással s neveléssel megbízott szülő élettársának több joga a másik szülőnél, hogy lássa a gyermeket felnőni (legfontosabb pillanatainál, legelső alkalmakkor – első rajzánál, bilizésnél, szavánál, biciklizésnél, ballagáskor, rajongásakor, baleseténél stb.) jelen lenni, ebben támogatását együttérzését, örömét, szeretetét kinyilvánítani?

Amennyiben a feleknek a perben bizonyításaikat maguknak kell viselniük, s a bíróság egyes események jelentőségét nem emelheti ki vagy hanyagolhatja el akkor elmondásból, bizonyítás nélkül (mivel meg sem történt) egyértelműen hangsúlyosabb szerepet kap a fél elmondása (ráadásul a feleknek nincs is jogi tudása, tapasztalata - Egyértelmű joghátrány)?

A gyermekeknek igen kicsi koruktól kezdődik el a kapcsolatrendszerük s ragaszkodásuk kialakulása szeretteivel ezért nagyon fontos minél több időt velük tölteni s foglalkozni velük.

Ha már valaki ítéletet akar mondani felettünk attól két dolgot várunk el: Hallgassa meg, amit mondani akarunk s értse is meg amit mondunk. (Sokszor elfogultság vagy nemtörődömség miatt nem is érdeklik a felelős szervet a panaszunk.)

A bíróság s közhivatali szerepeket ellátó szervek (gyermekvédelem, gyámügy) tartassák be a hatályos jogszabályokban foglaltakat megfelelően és a mulasztások ellen járjon el.

Gyermekeinket felnevelni, óvni, védelmezni és gondolkodni akarjuk megtanítani, hogy részesei lehessünk életüknek nem pedig szemlélői annak.

A szülői méltóság, mint titulus és személyi jogok sérülnek mind az emberi jogok, mind pedig az egyenlőség (bánásmód) szempontjaiból. (A gyermek és szülő - hozzátartozói oldaláról is.)

Kérünk minden felelősség teljesen gondolkozó embert legyen az szülő, egyedülálló, kapcsolatban, családos, kis vagy nagy gyermekes, fiatal, középkorú, idős vagy gyermek, akik sérelmesnek találják, a jelenlegi rendszert azok támogassák indítványunkat.

(Indítványunk jelenleg még kezdetleges, előfordulhatnak benne hibák s összeférhetetlenségek ezeket folyamatosan javítjuk s keressük a legjobb megoldásokat.)

Köszönjük.